Barnag két kistáj: a Veszprém–Nagyvázsonyi-medence és a Balaton-felvidék találkozásánál helyezkedik el. Határa Nagyvázsony, Tótvázsony, Pécsely, Mencshely, Vöröstó területével érintkezik. Belterületének átlagos tengerszint feletti magassága 290 m.
A Veszprém–Tapolca közötti útról Tótvázsonynál vagy Nagyvázsonynál letérve közelíthető meg. A Tótvázsony – Barnag – Vöröstó – Nagyvázsony közötti mellékút a tapolcai úttal párhuzamosan fut. Balatonfüredtől 14 km-re, Veszprémtől 20 km-re található.
A falu területe a 11. századtól lakott volt. A település első írásos említése 1082-ből való, nevét akkor Villa Barlog alakban jegyezték föl. A 13. századtól a Vázsonyi nemzetség birtokában álló területet 1472-ben a „törökverő” Kinizsi Pál kapta meg, az 1488. évi adólajstrom alapján Barnag 27 portája Kinizsi Pál jól jövedelmező birtokaihoz tartozott. A török hódoltság alatt a vázsonykői várhoz tartozott a falu, a megmaradt lakossága a vár védelmébe húzódott, onnan művelte szántóföldjeit és szőlőit. A falu a török kiűzése utáni első nagy összeírás idején, 1696-ban a Zichy család kezén volt. A 17. századi különböző forrásokban olvashatunk a barnagi református lelkészekről, 1629-tól kezdve feltételezhetően református közössége (is) volt a falunak. A török időkben Barnag lakossága is megfogyatkozott. A Zichy-család barnagi birtokára 1714-ben telepítette le a dél-németországi Katzentalból érkező Czipff Sebestyént és házanépét. A német telepesek száma pár évtized alatt jelentősen növekedett. A 18. század elejétől kezdve református magyarok éltek Magyarbarnagon, katolikus németek Németbarnagon. A kelet-nyugati irányban elnyúló falunak ma is jóformán csak egy utcája van, az egykori református-magyar és a katolikus-német falurészek összeérnek, ugyanakkor a két közigazgatásilag különálló falurésznek önálló infrastruktúrája volt (templom, iskola, temető, kocsma), a két település 1947-ben egyesült Barnag néven. A 21. század elején alig százan élnek a faluban.
Helytörténeti gyűjtemény a Közösségi Házban (bejelentkezéssel látogatható, idegenvezetés biztosított: Sz. Kósa Anikó, +3630 48-6869).
Műemlék Kálvária 7 stációval és egy főkápolnával a katolikus temetőben, műemlék református templom, Szent Flórián kápolna (Fő u.), műemlék katolikus templom
A Vezsenyi-család 1384-ben építette barnagi birtokán azt az erősséget, amely ma Zádorvár néven látható Pécsely felett. A Barnagtól kb. 2,2 km-es sétára található (a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén fekvő) Zádor-várból csodálatos panoráma nyílik a Balaton-felvidék szőlődombjaira és a Balatonra. A séta csererdőkön, borókásokon keresztül vezet. Évente egyszer, szeptember 2. szombatján várünnepet/középkori vásári forgatagot tartanak itt. üzemeltető: Történelmi Emlékekért Alapítvány / Zádorvár: https://www.zadorvar.hu/
Barnagi Vegyesbolt: Fő u. 24. (delikát jellegű kisbolt helyi és környékbeli kézműves termékekkel)
Kistermelői kézműves lekvárok és szörpök a Mamka Lekvártól: http://www.mamka-lekvar.hu/
Barnagi Vendégház (szálláshely): www.barnagivendeghaz.hu, +3630 487-6869
Héttörpe Vendégház (szálláshely): Barnag, Fő u. 26, +36 20 377-4166, barnag.hettorpe@gmail.com
Sárkányházi apartman (szálláshely): https://sarkanyhazi.hu/ Barnag, Járdovány u. 2.
Barnagi Szendergő (az önkormányzat által üzemeltetett szálláshelyei a Faluházban 12 fő részére, közös fürdővel): Barnag, Fő u. 33., Tel: +36 30 300 3119
Kassai Lovasíjász Iskola, Szmrecsányi kánság: http://szmrecsanyi.hu/
Kelemen G. Éva kerámia: kézzel festett, egyedi kerámia dísztárgyak, 8291 Barnag, Járdovány u. 1. Tel: +36 70 200 3642
Kerékpáros szervízpont a Faluház előtt: Barnag, Fő u. 33. (a református templom szomszédságában)
„Hétkenyér” zarándokpékség és szálláshely a falutól közel 3 km-es sétaútra (szombatonként bejelentkezéssel látogatható): https://www.hetkenyervendeghaz.hu/
Márkusné Vörös Hajnalka–Szilágyi Anikó (2005): A barnagi Kálvária. Veszprém,
Szilágyi-Kósa Anikó (2013): A barnagi németek 300 éve – 300 Jahre der Deutschen in Barnag. 1714–2014. Barnag.
