Gyulafirátót Veszprémtől északkeletre, a városközponttól 7 km-re, a 82-es főút mellett helyezkedik el. Közigazgatásilag Veszprémhez tartozik.
Szomszédos települések: Eplény, Hajmáskér, Kádárta.
Gyulafirátót Árpád-kori település. Nevét a falu egykori birtokosairól, a Rátót nemzetségről és a Gyulaffy családról kapta. A XV. századtól kezdődően Rátót birtokosai a rátóti prépost és a veszprémi káptalan voltak.
A falu a török időkben lakatlanná vált. Az 1780-as években kezdődött a német családok letelepedése. Az első telepesek a Szaisz család tagjai voltak.
A népszámlálási adatok szerint 1890-ben volt a legmagasabb a magukat német nemzetiségűnek vallók száma Rátóton: ekkor 698 személy, a lakosság 47%-a vallotta magát németnek. Az itt élő németek az 1940-es évekre asszimilálódtak, azt követően a német származásúak már nem beszélték a német nyelvet.
13. századi premontrei kolostorrom
18. században épült prépostsági kastély (nem látogatható)
római katolikus templom,
református templom (a Kálvária mellett),
Hadnagy László Helytörténeti Gyűjtemény (Művelődési ház vezetője: 06 88/457-795),
I. és II. világháborús emlékmű,
Batthyány Lajos-mellszobor,
Gyulaffy László-mellszobor,
Rátót nemzetség domborműve,
Millenniumi emlékoszlop,
Kitelepítési emlékkő
Miklád-láp tanösvénye
Panorámapont: a Kálvária-domb.
BOLTOK:
Coop ABC (Posta utca 1.),
Stop ABC (Posta utca 66.),
Édenkert zöldség-gyümölcs bolt (Zirci utca 22.),
Pékség (Posta utca 1.)
Papi bisztró (Posta utca 2.)
Csikótojás reggeliző, fagylaltozó, kávézó (Posta utca 2.)
A Kálvária-dombra gyalogút vezet a református templom nyugati oldalán.
Szöllősi Mihály: Rátóti krónika. Veszprém, 1995.
Márkusné Vörös Hajnalka: Kálváriák a Bakonyban és a Balaton-felvidéken,
In: A Balatonfelvidék népi építészete, Szerk. Cseri Miklós és S. Lackovits Emőke. Szentendre: Veszprém 1997. 245-247.
- Gyulafirátót kálvária2023.02.23.Gyulafirátót kálvária
