A kálvária földrajzi koordinátái: N 47º 15,650′ E 17º 52,074′

A kálvária helyének meghatározása: Az apátságtól nyugatra, a Tündérmajor felé vezető József Attila (valamikor Erzsébet) út és Kórház utca szögleténél, az Erzsébet kórház mellett emelkedik a kálvária 12 stációja és a kápolna.

A kálvária leírása: 14 stáció kápolnával

A kálvária alapítása: 1817 előtt

A kálvária építése és felújítástörténete: A kálvária mai területét már a 19. század elejétől Kálvária-dombnak nevezték, s rajta kereszt állt. Első írásos említése a zirci plébánia 1817. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvében található. A számbavett 5 kereszt közül az egyik az ún. Kálvária-hegyen volt, melynek alapítója ismeretlen, jogi személy nem gondoskodott róla. Az 1824. évi vizitáció kiegészítette az előzőt annyival, hogy az 5 feszületet P. Godeffridus Bauch 15 évvel ezelőtt (1809) újraszentelte, s jelenleg (1824) valamennyiről a convent gondoskodik. A következő évtizedekben az elkorhadt régi keresztek helyére újat állítottak. A kálvárián álló fakereszt helyére 1895-ben építették fel a ma is meglévő keresztúti állomásokat és egy kis kápolnát. Az építkezést 1895. augusztus elején kezdték el és az új kálváriát már november végén felszentelhette Medits Nándor lazarista atya. A század végén alapvetően megváltozott a keresztút környezete.
A kálvária melletti – magántulajdonban lévő – területet megvásárolta a zirci járás közönsége az építendő kórház számára, ahol hamarosan (1900. márc. 1-én) már betegeket fogadott az Erzsébet-kórház. 1901-ben a kápolna bővítésére került sor. Az átalakítás során nyerte el a kápolna mai formáját. Ekkor toldották meg a meglévő épületet egy toronnyal, amelynek keleti oldalán kiugró szószéket, alatta Krisztus koporsójának sziklaüreget alakítottak ki. A szentsír mellett a falba mélyítve még két stációállomást is elhelyeztek. 1921-ben a kálvária kápolnájának tetőzetét kellett javítani, amit alapítványi pénzből még fedezni tudtak. 1936-ban újabb adakozásra szólították fel a zirci híveket a stációk omladozó falának kijavítására. A nagy gonddal és odafigyeléssel rendbentartott kálvária a szerzetesrendek meghurcolása és az államosítások után elhanyagolódott. A kálvária-kápolna külső tatarozását Dudás Ottó plébános ösztönzésére az 1960-as évek elején, a kápolna belső felújítását és a keresztúti képek kijavítását az 1970-es évek elején – Hegedűs József Amand plébános működése alatt – végezték.

Építőmesterek: A kálvária építőmestereit nem ismerjük név szerint.

A kálváriához fűződő szokások: A kálváriához nagypénteken zarándokoltak ki a hívők. Az 1950-es évekig délután 2 órakor itt járták végig a keresztutat. Nagypéntekről nagyszombatra virradó éjszaka a kálvária kápolnánál találkoztak a hívők. Éjjel két órától gyertyafénynél virrasztottak a Szent Sír mellett, majd napfelkelte után a kápolnába vonultak és ott imádkoztak tovább, esetleg misét tartottak. A kálvária-kápolna búcsúját szeptember 14-én, a Szentkereszt felmagasztalásának ünnepén tartották.