A kálvária földrajzi koordinátái: N 46º 59,090′ E 17º 45,033′

A kálvária helyének meghatározása: A kálvária a falun kívül, a határ északkeleti részén, a katolikus temetőhöz vezető út mellett, illetve a temetőben található.

A kálvária leírása: 8 stáció egy záró-kápolnával. A stációkban valamikor festett faszobrok álltak, ma fémre festett képek. A kápolnában Krisztus és a két lator szobra valamint az oltár alatt a Szent Sír található.

A kálvária alapítása: 1750-1755

A kálvária építése és felújítástörténete: A barnagi (korábban: németbarnagi) kálvária hármaskeresztje (Krisztus és a két lator) a templom építését követően 1750 és 1755 között készülhetett el, majd 1795 és 1798 között épült meg a nyolc stáció és a kápolna. Az első hármaskereszt az egyház, és helyi jámbor alapítvány támogatásából, valamint a hívek felajánlásából létesült. A barnagi kálvária a 18. század végén Mária 7 fájdalmának emlékére épült meg, erre emlékeztet a hét stáció Mária és Jézus életéből vett jelenetekkel, illetve a stációsort megelőző indítókápolna, benne Mária-szoborral.

A kálvária 1798-ban elkészült bővítését barnagi családok és személyek biztosították: Az első stációt Leitold Márton és Strenner Ambrus, a második stációt Pechl Antal és Czaun Ambrus, a harmadik stációt Hauk Ferenc, a negyedik stációt Hauk János, az ötödik stációt Mandl Mihály, Hamann József és Reichart József, a hatodik stációt Henn Ferenc, a hetedik stációt Henn János (akinek elhunytával Leitold János vállalta fenntartását), a nyolcadik stációt Auerbach György és a kápolnát a barnagi hívek összessége.. Az építők a stációk fenntartásáról is megfelelő módon gondoskodtak. 400 forintot helyeztek el alapítványként a 8 kápolna javára (kápolnánként 50 forintot), míg a többi hívő a kápolna és a Fájdalmas Anya szobrának gondozását vállalta.

A stáció-kápolnák faszobrai az 1839-es tűzvészben elégtek, helyükre a 19. század második felében bádogképek kerültek. 1941-ben a kálváriát záró kápolnát újították fel, majd 2003 és 2005 között a stációkat.

Építőmesterek: Helyi mesterek készítették, barnagi családok és személyek felajánlásából. A kápolna festményeit az 1970-es években újította fel Mátis József nagyvázsonyi festő. A leromlott állapotú kálvária teljes felújítására 2002 és 2012 között került sor (Barnagi Német Nemzetiségi Önkormányzat), ekkor újjáépültek a romos stációk és a kápolna, illetve festett képek kerültek (a korábban üres) stációkápolnákba.

A kálváriához fűződő szokások: A kínszenvedésről való ájtatos megemlékezés elsősorban a nagyböjthöz, a nagyhéthez, nagypéntekhez kötődött, de alkalomszerűen sorra került pénteki napokon, a Szentkereszt és Hétfájdalmú Szűzanya ünnepein, Halottak napján, a Rózsafűzér Társulat imaalkalmain és a mindennapos magánáhítatban is.