Magyarpolány a Balatontól 35 kilométerre, a Bakony délnyugati lejtőin elterülő, erdőkkel övezett, mintegy 1500 főt számláló sváb település, mely a Polányi Hosszúhegy és a Kálvária-hegy közti völgyben és azok lejtőin helyezkedik el. Festői fekvését ezen hegyek és a síkság találkozása adja.
Az első írásos feljegyzés 1162-ben említi meg Polányt, mint a bakonybéli bencés apátság birtokát. 1336-ban Polyan néven szerepelt. A szláv eredetű név jelentése „mezeiek”, azaz azok, akik a mezőségben laknak. 1543-ban 10 adófizető portája volt itt a bakonybéli apátságnak. 1545-ben Podmaniczky Rafael foglalta el, majd 1557-ben Palota (Várpalota) várához csatolták. A lakók 1588-ban elmenekültek a török elől, és csak a törökök kiűzése után tértek végleg vissza. A reformátussá lett lakosság ellensúlyozására és az elüldözöttek helyére telepített be 1752-ben a zirci apátság németeket Sziléziából és Felső-Ausztriából. 1752-től Magyar- és Németpolány két település volt, ezek 1899-től Magyarpolány néven egyesültek. Az anyakönyvek tanúsága szerint felvidéki szlovákok és délről horvátok is érkeztek a faluba, akik az idők folyamán elnémetesedtek.
MŰEMLÉKI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ LAKÓÉPÜLETEK:
A régi faluszerkezetet felidéző Petőfi utca. Az itt található 43 országos védettségű tornácos bakonyi parasztházon kívül további 40 helyi védelmet élvez. A műemlék utcát a bakonyi népi építkezésre jellemző boltozatos tornácú, mellvédes, oszlopos hosszú kőházak alkotják, amelyek általában két házzal készültek a régi családi viszonyoknak megfelelően. Egy ilyen házban alakították ki 1990-től a Tájházat, amely helyi múzeumként és alkotóházként működik. Magyarpolányt majd száz védett épületével a Nemzeti Örökség részeként tartják számon. Műemlékeinek megőrzéséért és ápolásáért a közösséget Europa Nostra-díjjal jutalmazták 1993-ban.
A Kálváriadomb a falu panorámapontja, a dombról a látogatók elé tárul a falu, a környező hegyek, a bakonyi táj látványa.
A Szent László templommal szemben fahíd ível át a Szent-kút irányába tartó aszfaltút fölött. Ezen átsétálva tekinthetjük meg a Plébánia hófehér épületeit.
Szent-kút és a legendás bükkfa: a plébániától csak az aszfaltutat kell követnünk, amely kivezet minket a faluból, hogy elérjünk a Szent-kúthoz. A hely arról lett nevezetes, hogy egy legenda szerint egy vadászt itt szállt meg az ördög. Már haldoklott, amikor a Szűzanya megszabadította szenvedéseitől és kiűzte belőle az ördögöt. A vadász hálája jeléül szentképet állított az ott álló bükkfára. Évekkel később egy helyi asszony álmot látott a szent helyről, és nem nyugodott addig, amíg el nem vitték ide. A kutat már benőtte a gaz, de a helyiek megtisztították és oltárt, padokat, kutat emeltek. A Szent-kúthoz újabb kálvária vezet az erdőben. Amint elhagyjuk Magyarpolány házait, a sárga kereszt jelzést követve az első stációt jelző feszülethez érünk. A szobor fenyvesek árnyékában áll, növényekkel körbeültetve. Útközben vadszeder bokrok, fenyőillat kísér. Tábla jelzi, hogy mikor kell lekanyarodnunk a sziklás, széles útról jobbra a kúthoz. Sűrű erdőbe érkezünk, ahol csak egy vékony ösvény vezet tovább. Néhány száz méter múlva megérkezünk a szent helyre. Valóban ott áll a hatalmas bükkfa, törzsén keresztek és szentképek. Körülötte fából ácsolt padsorok állnak egy kis kerítéssel körülvéve, ide járnak a helyiek imádkozni. Kis, tetővel fedett kútból csordogál a vékony vízsugár. Peremén bögrék jelzik, hogy vize iható. A szent hely koronája pedig a Szűzanyát ábrázoló szobor. Innen visszasétálhatunk Magyarpolányba azon az úton, amelyen érkeztünk, de ha tovább követjük az erdőben a sárga kereszt jelzést, majd jobbra fordulunk a sárga sávon, akkor is visszajutunk a Kálváriához.
Szűz Mária hét öröme és a gyógyító fák ereje szakrális tanösvény:
A 7 stáció Szűz Mária életének 7 meghatározó örömteli epizódját jeleníti meg. (A hét öröm: Angyali üdvözlet, a vizitáció, Jézus születése, Háromkirályok imádása, találkozás Simeonnal, a 12 éves Jézus megtalálása, Mária megkoronázása.)
A kihelyezett táblákon leírás olvasható Mária 7 öröméről.
Gyógyító fák: 7+1 jellegzetes erdei fafajta jellemzői és gyógyhatásai, amelyeket a népi gyógyászat és a modern terápiák is felhasználnak.
Ezek a fajták a következők: vadgesztenye, tölgy, szil, juhar, nyír, bükk és kőris + erdei fenyő.
Tarka Kakas Vendéglő: Magyarpolány, Kossuth u.1. (Fő tér), 88/231-781
Falatnyi Pékség és cukrászat: Magyarpolány, Táncsics u 3., 06 88 630 493, +36 30 259 3014
Fenyves ABC: 8449 Magyarpolány, Dózsa u. 21., 06 88 231 483
Magyarpolányi Kisbolt: Kossuth utca 1.
Dohánybolt: Magyarpolány, Táncsics u. 2.
Szálláshelyeink Magyarpolányban: https://www.magyarpolany.hu/szallashelyek/
EBELE FERENC: Magyarpolány (Németpolány) rövid néprajza 1980. Kézirat Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár: Kéziratok 1/202.
EBELE FERENC: Adatok Magyarpolány (Németpolány) néprajzához. (A születéstől a halálig.) 1982. Kézirat Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár: Kéziratok 1/201
APORFI ISTVÁN – DÖBRÖNTEI HILDA – EBELE FERENC – KOVÁCSNÉ TAKÁCS MAGDOLNA – TÓTH PÉTER: Magyarpolány. Magyarpolány 1990.
RAINER PÁL: Magyarpolány község története. Veszprém, 1990.
S. LACKOVITS EMŐKE: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton-felvidéki falvakban. Veszprém, 2000.
- Magyarpolány kálvária2023.02.23.Magyarpolány kálvária
