A kálvária földrajzi koordinátái: N 47º 7,730′ E 17º 49,029

A kálvária helyének meghatározása: A községtől keletre, a külterületi részen, a kápolnához vezető egyenes út baloldalán áll szabályos sorban az indító kápolna és a 14 stáció. Az út végén egy természetes magaslaton emelkedik a kálváriát lezáró kerekkupolás, neoklasszicista kápolna. A kálvária leírása: A 14 stációt kápolna zárja le a domb tetején, mely előtt 3 fa kereszt áll.

A kálvária alapítása: 1839

A kálvária építése és felújítástörténete: 1839-re épült fel a márkói kálvária mérnöki pontossággal megtervezett 14 stációja, benne a pléhre festett képekkel a kerek kupolás kápolnával, és a kápolna előtti fakereszttel. Felszentelte Elsasser Nándor városlődi plébános, veszprémi kerületi esperese 1840 fekete vasárnapján. Kisebb karbantartó munkák után 1872-ben változott meg alapvetően a kálvária környezete. Ez évben adták át a Székesfehérvár – Veszprém – Celldömölk vasútvonalat, amely kettészeli Krisztus kínszenvedésének útját. A sínek fölé hidat emeltek, a keresztút eredeti útvonalát az utolsó három stációnál megváltoztatták. A következő nagy felújításra 1885-ben került sor. A kápolna és a keresztúti állomások rendbehozatalára 400 frt-ot fordítottak. 1893-ban a kápolna elkorhadt tetőzetét cserélték ki, a fazsindely helyett cserép borítást kapott. Az 1947-től 1989-ig (az orosz csapatok kivonulásáig) páncélos gyakorlótér volt. A kálvária teljes felújítását 1989-ben kezdték el és A megújult keresztutat 1991. augusztus 6-án Dr. Szendi József püspök szentelte fel.

Építőmesterek: Helyi mesterek készítették, nevüket nem ismerjük.

A kálváriához fűződő szokások: A legtöbb szokás húsvéthoz kötődik. Nagypénteken délután prosecióban vonultak a hívek a plébánossal a kálváriára. A templomi és a kálváriai szentsírt mindenkinek illett meglátogatnia. Nagyszombaton hajnalban a hívek a Fájdalmas Rózsafűzért imádkozva vonultak a dombra. Áldozó csütörtökön délután a hívek pap nélkül vonultak a kálváriára az Örvendetes rózsafűzért imádkozva. Keresztjáró napokon az első napon az un. fehér kereszthez, a második napon a temetőbe és a harmadik napon a kálváriára vezetett a proseció útja.